A kommunikációs tornyok átalakuláson mennek keresztül a hagyományos kommunikációs infrastruktúráról intelligens, integrált és zöld, átfogó információs infrastruktúrává. A legfontosabb fejlesztési trendek közé tartozik a digitális tornyokra való átállás elmélyítése, az alacsony-magassági gazdaság kiszolgálása, a zöld- és energiatakarékos-fejlesztés, a földalatti űralkalmazások kiterjesztése, valamint a közös építkezés és a megosztás elmélyítése.
A China Tower a „kommunikációs tornyokból” a „digitális tornyokká” való átalakulást hajtja végre, mélyen integrálja a „helymeghatározás + számítástechnika + energia + biztonság” alapvető képességeit a mesterséges intelligencia technológiájával, és fejleszti az ipari -széleskörű,-nagyméretű modelleket, mint például a „Longitude and Latitude Large Model”. 2024 végére a China Tower több mint 220 000 „kommunikációs tornyot” korszerűsített „digitális tornyokká”. A kis{11}}tengerszint feletti gazdaságos szektorban a toronyhálózat erőforrásait használja fel drónfészkek telepítésére, és ezzel alacsony{12}}magassági infrastruktúra-hálózatot hoz létre.
A zöld energia megtakarítás szempontjából olyan innovatív termékeket népszerűsít, mint az integrált energiatakarékos kommunikációs Egyetlen integrált energiatakarékos kommunikációs torony évente több mint 1300 kWh villamos energiát takaríthat meg, ami körülbelül 30%-kal csökkenti az energiafogyasztást. Ezzel egyidejűleg a bázisállomások energiatároló kapacitását hasznosítja, hogy átfogó energetikai szolgáltatásokat nyújtson, mint például akkumulátorcsere, töltés és tartalék energiaellátás a lakosság számára. A közös építési és megosztási erőfeszítések folyamatosan elmélyültek, az újonnan épített tornyok megosztási aránya jelentősen, 14,3%-ról 85%-ra nőtt. A „társadalmi tornyok” és „kommunikációs tornyok” kétirányú nyílt megosztása révén ez több mint 1,2 millió új torony felépítésének felel meg, így az iparág több mint 210 milliárd jüan befektetést takarít meg.
